Historia Scientiarum Multimedia

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) küldetésének tartja, hogy az erdélyi magyar műszaki értelmiséget bekapcsolja a magyar társadalom tudományos és műszaki vérkeringésébe.

Az EMT Historia Scientiarum című folyóirata 2004-től való megjelenése óta számos, főleg erdélyi vonatkozású tudomány- és technikatörténeti tanulmányt jelentetett meg. Az eddig megjelent lapszámok a témák széles skáláját öleli fel, melyek mind részei az erdélyi magyar, és egyben az összmagyarság értékeinek.

Úgy gondoljuk, hogy ezeket a tartalmakat, értékeket nem szabad veszni hagyni. ezért igyekeztünk a mai technikai eszközök és lehetőségek segítségével is megőrizni, és a főleg az ifjúság számára elérhetővé tenni.

Köztudott, hogy napjainkban a nyomtatott sajtó termékei kénytelenek részben átengedni hagyományos terepüket az internetes világnak. A hagyományos folyóiratoknak is, mint amilyen a Historia Scientiarum, fel kell használniuk a modern technikai lehetőségeket. Ma már kevés az interneten pdf formátumban elérhetővé tett tartalom. Ki kell használni a technika újabb vívmányait, ha meg akarunk felelni az olvasók igényeinek.

A  Petőfi Kulturális Ügynökségnél elnyert pályázat lehetővé tette, hogy a mai kor elvárásainak megfelelő multimédiás tartalmak létrehozásával még jobban felkelthessük az olvasók érdeklődését a folyóirat iránt. Az alábbi videók a folyóiratban már megjelent témákhoz kapcsolódnak, és röviden (8–15 percben) látványosan, megragadó módon bemutatják a téma lényegét helyszíni felvételekkel, beszélgetésekkel.  

A technikatörténeti folyóiratunk 2004-es megjelenése mellett az EMT 2008-tól évente megszervezi a Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciát (http://emt.ro/esemeny/tudomany-es-technikatorteneti-konferencia/archivum). Az ezeken a konferenciákon elhangzott előadások némelyike tanulmány formájában megjelent a Historia Scientiarumban. A konferenciákon eddig nem készültek videofelvételek.  Az EMT videocsatornájára felkerülő videókkal is népszerűsíteni szeretnénk a folyóirathoz szorosan kapcsolódó konferenciasorozatot.

Bolyai János utolsó évei

A videóból megismerhetjük a magyar matematika legkiemelkedőbb képviselőjét, aki 1860. január 27-én magára hagyottan hunyt el. Jó ideig még sírjának helyét sem ismerték, csak 1894-ben került síremlék az elhagyatott sírra. A kisfilmből megtudhatjuk, hogy hol található Bolyai János sírhelye, mikor került egymás mellé apa és fiú, és hogyan őrizzük emlékét a marosvásárhelyi református temetőben.

Hell Miksa

A kisfilm bemutatja a legismertebb magyar csillagászunk életét, aki felvidéki bányászcsaládból származott, jezsuita szerzetes lett, majd tanulmányait a rend iskoláiban végezte. 1755-től a bécsi csillagvizsgáló igazgatója és a bécsi egyetem csillagászat professzora. E minőségében ő irányította az egri, budai, nagyszombati és kolozsvári csillagvizsgálók építését. Hell Miksa három évig (1752–1755) Kolozsváron élt és dolgozott, a kolozsvári jezsuita egyetemen a matematika és a csillagászat térhódítása érdekében tevékenykedett.

Változó számjegyeink

Amikor a honfoglaló magyarok Európába érkeztek (896), saját rovásírásos számjegyeik voltak, A római számjegyek – melyekkel nehéz volt matematikai műveleteket végezni – a Római Birodalomnak köszönhetően terjedtek el egész Európában. Amikor Szent István áttérítette népét a keresztény hitre (1000 körül), a római számjegyeket kezdték használni. A videóból megtudhatjuk, hogyan kerültek be Erdélybe a ma is használt hindu-arab számjegyeink?

A szentegyházi ványoló

A ványolás egy kisipari technológiai folyamat része, amelynek során a juhgyapjúból szőtt szövetet tömörítik, ezzel megnövelve a szövet szilárdságát és tartósságát. Megismerhetjük a ványolási technológia sajátos kifejezéseinek értelmezését a laj (vízcsatorna), tengely, vízkerék, csergeványoló kád, vízmelegítő, csergeványoló kádtápláló csatorna, vízmelegítő tápláló csatorna, ványolófészek és ütőfej (bot). A bemutatás során megismerhetjük egy szentegyházi család tulajdonában található ványoló történetét is.

Toronyóra felállítása Szilágysomlyón 1857-ben

A film bemutatja a szilágysomlyói református templom 1857-ben készült toronyóráját, amelyet közadakozásból állítottak fel. Az órát a debreceni Schável József órakészítő-lakatos készítette. A videó a korabeli levéltári feljegyzések alapján vizsgálja az óra elkészítésének történetét és körülményeit.

Az erdélyi földgáz felfedezésének igaz története

 A kisfilmből megismerhetjük az erdélyi, többszörösen (majdnem pontosan százévenkénti) felfedezett ásványi nyersanyag (földgáz) korai történetét. Az Erdélyi medencében, több millió évvel ezelőtt, adottak a földgáz képződéséhez szükséges körülmények a só jelenléte és a viszonylag hidegebb mélységi hő. Az itteni körülmények lehetővé teszik a világ egyik legtisztább 99,9% ban metánt tartalmazó földgázának kialakulását. A bemutató érdekessége, hogy megismerhetjük azokat a helyeket, ahol, már 1612 megfigyelték a feltörő sós víz fortyogását, mely a nádégetés során meggyulladt. Hosszú évszázadokig az értéket a feltörő sós gyógyvizek jelentették, és csak a XX század második felében került sor a metán gáz ipari értékesítésére.